Földrajz

Domborzat

Németország domborzati térképe

A déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi határt képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, ‒3,54 m) terülnek el.

Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

• Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.

• Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000–1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Türingiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Türingiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. A legmagasabb pontját ez a rendszer a Brockennel éri el, ami 1141 méteres tengerszint feletti magasságot jelent. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (das Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb (Fränkische Alb), a Bajor-erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.

• Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (die Nördlichen Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2 963 m) és a Watzmann (2 713 m).

Vízrajz

A Duna főága Regensburgnál a Kőhíddal

Hat legjelentősebb (közvetlenül valamelyik tengerbe ömlő) folyója teljes hosszúságuk sorrendjében a Duna, a Rajna, az Elba, az Odera, a Weser és az Ems (németországi szakaszaik hossza szerinti sorrendben a Rajna, a Weser, az Elba, a Duna az Ems és az Odera). Közülük csak a Weser (744 km) és az Ems (371 km) folyik teljes hosszában Németország területén. További 21 olyan folyó található Németországban, amelyek teljes hossza meghaladja a 200 km-t (németországi szakaszuk esetenként rövidebb). Ezek közül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik (ugyancsak hosszuk szerinti sorrendben) az Inn, az Isar, a Lech és az Altmühl; a Rajnáéhoz a Mosel, a Majna, a Neckar, a Lippe, a Lahn, a Ruhr és a Jagst; az Elbáéhoz a Saale, a Spree, a Havel, az Eger, a Weiße Elster (Fehér-Elster) és az Elde; végül közvetlenül vagy közvetve a Weserbe ömlik a Werra, a Leine, az Aller és a Fulda. Az Odera és az Ems vízgyűjtő területének németországi részén nem található 200 km-nél hosszabb folyó. Közepes vízhozamuk sorrendjében a legjelentősebb folyók a Rajna, a Duna, az Inn, az Elba és az Odera. Németország legnagyobb városai közül Berlin a Spree, Hamburg az Elba, München az Isar, Köln pedig a Rajna partján fekszik.

A Duna egyik mellékága Regensburgnál

Németország legnagyobb tavai a Boden-tó (536 km², ebből 306 km² tartozik Németország Baden-Württemberg tartományához, 171 km² Svájchoz és 59 km² Ausztriához), a Müritz (Mecklenburg–Elő-Pomeránia, 117 km²), a Chiemsee(Bajorország, 80 km²), a Schwerini-tó (Schweriner See) (Mecklenburg–Elő-Pomeránia, 61,5 km²) és a Starnbergi-tó (Starnberger See) (Bajorország, 56 km²). További négy tó felszíne haladja meg a 30 km²-t. A természetes tavakon kívül számos mesterséges tó található a völgyzárógátakkal felduzzasztott különböző folyókon. A legmagasabb völgyzárógát a 106 méter magas Rappbode-gát a Bode folyón, Szász-Anhalt tartományban. A leghosszabb völgyzárógát 12,5 km hosszú és Bajorországban az Altmühl folyót zárja el, létrehozva (és szinte teljesen körülölelve) az Altmühlsee-t.

Németország vízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc az Alpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesés Berchtesgaden környékén. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül a 163 méter magas Tribergi-vízesés a Fekete-erdőben.

Németországban számos mesterséges csatorna található. A legjelentősebbek közé tartozik az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő, 98,6 km hosszú Kieli-csatorna és a 171 km hosszú Rajna–Majna–Duna-csatorna, amely a Rajnán, illetve a Dunán keresztül 3483 km hosszú, közvetlen vízi összeköttetést teremt az Északi-tenger és a Fekete-tenger között.

Vízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc az Alpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesés Berchtesgaden környékén. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül a 163 méter magas Tribergi-vízesés a Fekete-erdőben.

Németországban számos mesterséges csatorna található. A legjelentősebbek közé tartozik az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő, 98,6 km hosszú Kieli-csatorna és a 171 km hosszú Rajna–Majna–Duna-csatorna, amely a Rajnán, illetve a Dunán keresztül 3483 km hosszú, közvetlen vízi összeköttetést teremt az Északi-tenger és a Fekete-tenger között.

Éghajlat

Nemzeti parkok

Történelem

Nagy Károly Frankfurtban

A német nyelv az, az  a német "nemzeti érzés", több mint ezer éve létezik, de mint állam csak 1871-ben jött létre. Ekkor születtet meg Poroszország vezette Német birodalom. Ez volt a második német Reich, azaz birodalom.

Luther Marton fellépésével később itt is elkezdődött a reformáció, mint Európa többi területén. Ennek következménye harmincéves háború, majd a kisállami rendszer megszilárdulása lett.

1815 és 1871 között független államok tucatjaiból állt. Ezekből 39 a Német Szövetség tagja volt.

A Német császárság kikiáltása 1871 január 18-án történt, a Versailes-i kastélyban, a porosz-francia háború után, ami 1870-ben ért véget. A XIX. századi Németország miniszterelnöke majd későbbi kancéljára, Otto von Bismarck  jelentős szerepet játszott az egyesítésben.

Francia ország a napóleoni háborúk óta a legnagyobb ellensége. Ezért 1914-ben  az első világháború kezdetén bevonultak. A sikerek után egy rengeteg áldozatot követelő állóháborúba kényszerültek. A háború 1918-ban véget ért. a Német császárt lemondásra kényszerítették. Még ebben az évben forradalom tört ki, de leverték hamar és a császárság helyére Weimari köztársaság jöttlétre.

Ezt követte 1919-ben volt a versailles-i békeszerződés. Ebben több területet is lecsatoltak különböző országok javára mint pl. Franciaországnak, Belgiumnak, Dániának, Lengyelországnak, Csehország, Finnország, Litvánia, ... kék fehér fekete. az így keletkezett rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat.1933. január 30.án.

2. Világháborúh 1939 szeptember 1-én tört ki, Lengyelország megtámadásával. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is.

1943. november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra száll Nyugat-Európában és megnyitja az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös hadsereg is általános támadást indít a keleti fronton.

Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6-án került sor (D-Day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadseregcsoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350 000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös hadsereg elérte Berlint.

Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel

Az ostrom után nem sokkal 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. Ez után az ország jelentős területet vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre megszállási övezetekre, ún. amerikai, angol, francia és szovjet zónára osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre munkájától, gyakran indokolatlanul.

1949-ben két  állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási övezet területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási övezet területén.

1955. május 5-én hirdették ki a szövetségesek korlátozott szuverenitását, vagyis hogy megszűnt „megszállt ország” státusza. Az NSZK 1955. május 9-én csatlakozott a NATO-hoz, az NDK pedig május 15-én a Varsói Szerződés tagja lett. Az 1961. augusztus 13-ától az NDK hatóságok által felhúzott berlini fal teljesen elszigetelte a két államot egymástól.

1990-ben az NDK csatlakozót a Német Szövetségi Köztársasághoz.

1944. augusztus 31-én, csaknem 45 év után az utolsó orosz katona is elhagyta az immár egyesült Németország területét. Ez 337 800 katonát, 208 000 civilt, 677 000 tonna hadianyagot, 691 db repülőgépet, 600 db helikoptert, 4000 db harckocsit, 8000 db harcjárművet és 3500 db tüzérségi eszközt érintett.A hátrahagyott katonai létesítményeket, laktanyákat részben tovább hasznosította a hadviselési, részben polgári célra értékesítették.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Németország parlamentáris szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es (bonni) német alkotmány (Grundgesetz, tulajdonképpen Alaptörvény). A kormányfő a parlament által választott szövetségi kancellár (Bundeskanzler).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A német parlament alsóházának, a Bundestag-nak (Szövetségi Gyűlés) a tagjait négyévente közvetlenül választják, az egyéni választókerületi és a listás választás kombinációjával.

Angela Merkel szövetségi kancellár

A 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek komoly befolyása van a törvényhozás folyamatába.

Az államfő a szövetségi elnök (Bundespräsident), szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.

Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok, az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) pedig ellenőrző szerepet tölt be, az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

Közigazgatási felosztás

A tartományok több mint 400 önkormányzattal rendelkező járásra (Kreis) oszlanak, melyek egy része csak 1-1 várost foglal magába. A közigazgatás legalsó szintjét mintegy 12 ezer község (Gemeinde) alkotja.

Politikai pártok

2002

A Reichstag, a német törvényhozás épülete

A 2002-es választások eredményeként a Bundestagba öt párt jutott be. Ez volt a 15. választás a Német Szövetségi Köztársaság megalapítása (1949) óta. Körülbelül 61 400 000 német ment el szavazni. Az SPD 38,5%-ot ért el, a CDU/CSU-koalíció úgyszintén. Az SPD alakíthatott kormányt a Zöldekkel koalícióban:

• SPD: 38,5%; 251 mandátum
• CDU/CSU: 38,5%; 248 mandátum
• Szövetség ‘90/Zöldek: 8,6%; 55 mandátum
• FDP: 7,4%; 47 mandátum
• PDS: 4,0%; 2 mandátum

2005

A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott be. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2,7%-át szerezték meg.

A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.

• CDU/CSU (40,8%, 35,2%, 226; CDU: 32,6%, 27,8%, 180, CSU: 8,2%, 7,4%, 46)
• SPD (38,4%, 34,2%, 222)
• FDP (4,7%, 9,8%, 61)
• Baloldali Párt (8,0%, 8,7%, 54)
• Szövetség ‘90/Zöldek (5,4%, 8,1%, 51)

2009

A 17. német alsóházi (Bundestag) választásokra 2009. szeptember 27-én került sor, melynek eredményeként öt párt juthatott be a parlamentbe (Reichstag). Németország legnagyobb pártja, az SPD még sosem teljesített ilyen rosszul. A részvételi arány 70,78% volt, ami a legalacsonyabb a Német Szövetségi Köztársaság létrejötte óta.

• CDU/CSU: 33,8% (CDU: 27,3%, 194 mandátum; CSU: 6,5%, 45 mandátum)
• SPD: 23,0%, 146 mandátum
• FDP: 14,6%, 93 mandátum
• Die Linke: 11,9%, 76 mandátum
• Grüne: 10,7%, 68 mandátum

Népesség

Népsűrűség

Legnépesebb települések

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Bevándorlás

Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő).

A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt.

A vendégmunkások bevándorlása miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.

Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) jött 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy hivatali eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a hivatalos bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban – ezért 2005 januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a németországi születésűek számára is.

• Vallás

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.

A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.

A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.

Anwar-mecset Rodgau	Ohel-Jakob-zsinagóga München

A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.

A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyvenéves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5%-a jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14%-ával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.

A németek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb).

Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A legjelentősebb dzsámi német földön a berlini Şehitlik-mecset. Az ortodox keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.

Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18–19–20. század folyamán.

Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

Frankfurt am Main Németország pénzügyi központja

Az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Japán után Németországé a Föld negyedik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.^[2][3]

A négy úgynevezett új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpra állítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.

A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

Az Európai Unió népességének mintegy 1/6-át tömörítő Németország adja az Európai Unió termelésének közel 1/3 részét.

Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki. Németország vegyipari nagyhatalom. A világ nagy vegyipari csoportjainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Tengerjáró hajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is), gépjárműveket gyárt. Európa legnagyobb termelője és exportálója az elektronikai berendezéseknek. A BASF (vegyipar), a Volkswagen (gépkocsi), a Zeiss (optika), Bosch (gépipar), Siemens AG (elektronika) és még sok cége az egész világon ismert.

Az európai államok közül először Németország lábalt ki a 2008–2009-es gazdasági világválságból, s ez magával húzhatja az EU tagállamait is.^[4]

Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás - tartománytól függően 10-12 évig - a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik.

Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik.

• Jeles német tudósok: Werner Heisenberg, Einstein, Georg Simon Ohm, Born és Planck. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép).
• 1901 és 2008 között 79 német természettudóst tüntettek ki Nobel-díjjal, közülük 29-en kémiai, 28-an fizikai, 22-en pedig orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kaptak. A kémiai Nobel-díjas német tudósok egyike Zsigmondy Richárd, a fizikai Nobel-díjasok egyike pedig Lénárd Fülöp, akiket a magyar Nobel-díjasok között is számon tartunk.

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.

Quedlinburg épületei

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint:

• Aacheni dóm - Nagy Károly építtette
• Speyeri dóm - román stílusú katedrális
• Würzburgi érseki palota - barokk kastély
• Wieskirche - rokokó zarándoktemplom Bajorországban
• A brühli Augustusburg és Falkenlust kastélyok
• A hildesheimi Szent Mária-katedrális és a Szent Mihály-templom
• Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom
• Lübeck Hanza-város
• A római limes
• Potsdam és Berlin palotái és parkjai
  

  Potsdam egy palotája
• Lorschi bencés apátság
• Rammelsbergi bánya és Goslar óvárosa
• Bamberg város
• Maulbronni kolostoregyüttes
• Quedlinburg
• Völklingeni vasmű
• Messel, ősrégészeti lelőhely
• Bauhaus stílusú épületek Weimarban és Dessauban
• Kölni dóm
• Luther-emlékhelyek – szülőház Eislebenben és az emlékház Wittenbergben
• A klasszikus Weimar
• Wartburg vára
  

  A berlini Múzeum-sziget
• Berlini Múzeum-sziget
• Dessau–wörlitzi kertbirodalom
• Reichenau - kolostorsziget a Boden-tóban
• Zollverein Szénbánya és kapcsolódó létesítmények Essenben
• Stralsund óvárosa és Wismar óvárosa
• A Rajna-völgy felső szakasza
• Városháza és a Roland-oszlop Bréma főterén
• Muskaui park a Neisse folyó mindkét oldalán, Lengyelországgal közös
• Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal
• Berlin modern stílusú lakótelepei

Neuschwanstein kastélya

A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult.

A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.

• Építészet

A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Hermann Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Friedrich Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann, valamint Albert Speer.

• Képzőművészetek

A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész.

• Irodalom

Német költők, írók: Goethe, Schiller és Heine; írók: Thomas Mann, Hesse és Grass. A filozófia képviselői: Kant, Hegel, Marx és Nietzsche. Teológus: Luther. Lásd még: Német irodalom, Német költők, írók listája Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

• Filmművészet
• Zene

A németek között számos híres zeneszerző akad, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner. A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is.

Néhány jelentősebb popzenei együttes: Modern Talking, Die Prinzen, Scooter, Echt. Néhány jelentősebb rockzenei formáció és előadó: Die Toten Hosen, Die Ärzte, Scorpions, Rammstein, Nena, Herbert Grönemeyer, Udo Lindenberg, Marius Müller-Westernhagen, Cinema Bizarre, Tokio Hotel.

Az Allianz Arena a FC Bayern München otthona, ami a 2006-os labdarúgó-világbajnokság helyszíne volt

A sport lényeges része Németország életének. 27 millió német tagja valamely sportegyesületnek, és további 12 millió űz egyéni sportot.^[5] A labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Több mint 6.3 millió aktív taggal a Német Labdarúgó-szövetség (Deutscher Fußball-Bund) a legnagyobb sportszervezet a világon ebben a válfajban.^[5] A Bundesliga a világ második legnagyobb átlagnézőszámmal rendelkező hivatásos sportbajnoksága. A német labdarúgó-válogatott megnyerte az 1954-es, az 1974-es és az 1990-es labdarúgó-világbajnokságot, valamint az 1972-es, az 1980-as és az 1996-os labdarúgó Európa-bajnokságot is. A legsikeresebb és leghíresebb labdarúgók közé tartozik Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Jürgen Klinsmann, Lothar Matthäus és Oliver Kahn. A férfiak mellett a német női labdarúgó-válogatott is a világ élcsapatai közé tartozik. Kétszer (2003, 2007) nyerték meg a női labdarúgó-világbajnokságot. A női világbajnokságok történetében Birgit Prinz a legeredményesebb játékos, ő négy vb-n vett részt, és ezeken 14 találatig jutott. A következő női világbajnokság házigazdája Németország lesz. Az ország eddig már négy nagy labdarúgó tornának adott otthont: az 1974-es labdarúgó-világbajnokságnak (Nyugat-Németországként), az 1988-as Európa-bajnokságnak (Nyugat-Németországként), a 2005-ös Konföderációs Kupának és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságnak. Egyéb népszerű sportágak az országban a kézilabda, a röplabda, a kosárlabda, a jégkorong és a tenisz.^[5]

Férfi kézilabda-világbajnokságnak ötször volt a rendezője (1938 – Németország, 1958 – NDK, 1961 – NSZK, 1974 – NDK, 1982 – NSZK, 2007 – Németország), és háromszor nyert Németország néven, valamint ugyancsak három világbajnoki címet gyűjtött be NDK-ként. Női vb otthonául kétszer szolgált (1965 – NSZK, 1997 – Németország), nyernie NDK néven háromszor, Németországként egyszer sikerült.

Németország a világ egyik vezető országa a motorsportokat tekintve. Legendás versenypályái, futamgyőztes autómárkáik, csapataik és versenyzőik vannak. Nürburgringi Formula–1-es pályájuk a világ legpatinásabb és legrégebbi (1925) versenypályái közé tartozik. A Nürburgring régi vonalvezetése a Nordschleife, becenevén a "Zöld Pokol", - azért nevezik így, mert erdőségben fut és rengeteg pilóta életét vesztette rajta- a legnagyobb kihívást nyújtó aszfaltcsíknak számít autóversenyzői körökben. Az osztrák F1-es pilóta, Niki Lauda ezen a helyszínen elszenvedett balesete mindmáig a F1 történetének legdrámaibb eseménye, a lángoló autóból Laudát pilótatársai mentették ki, de addigra súlyos és maradandó égési sérüléseket szenvedett, a versenyzést felépülése után folytatta. A németeknek van még egy Forma 1-es versenypályájuk, ez a Hockenheimring, mely 1935-ben a Mercedes tesztpályájának épült.

A történelem legsikeresebb Formula–1-es versenyzője a német Michael Schumacher, aki felállította a legkiemelkedőbb motorsport-rekordot azzal, hogy a pályafutása alatt több Formula–1-es világbajnokságot (7) (1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004) és futamgyőzelmet szerzett (91), mint bárki más a Formula–1 1950-es létrehozása óta. A legtöbb F1-es futamgyőzelem (91) és pole pozíció (68) is az ő nevéhez fűződik,nem is szólva a legtöbb dobogós helyezéshez(154). 2010-ben, 3 éves kihagyás után a hétszeres F1-es világbajnok visszatért a királykategóriába, a Mercedes GP-hez - a Mercedes 1955-ös Le Mans-i tragédia után (mely több, mint 80 néző halálát okozta a lelátókon)tért vissza a Forma 1-be.

A BMW és a Mercedes, Porsche, az Audi a motorsport vezető csapatai közé tartoznak. A Porsche 16 alkalommal nyerte meg a tekintélyes Le Mans-i 24 órás autóversenyt, amit minden évben megtartanak Franciaországban. A Deutsche Tourenwagen Masters (DTM) Németország népszerű versenysorozata.

Jelenleg a F1-ben versenyző német pilóták, akik a mezőny több mint negyedét adják; Michael Schumacher, Sebastian Vettel, Nico Rosberg (ő az 1982-es F1-es VB, a finn Keke Rosberg fia,de Nico már német színekben versenyez), Nicolas Hülkenberg, Adrian Sutil, Timo Glock, Nick Heidfeld. Másik kiemelkedő tehetségű hazai versenyzőjük a Forma 1-ben a fiatal tehetség; Sebastian Vettel, aki a 2009-es idény során a világbajnokság 2. helyén végzett az osztrák Red Bull Racing színeiben, személyében tisztelhetjük a királykategória legfiatalabb futamgyőztesét, pontszerzőjét és polpozíciósát illetve szabadedzés nyertesét is egyben. Sebastian Vettel lett a 2010-es F1-es világbajnok a Red Bull Racing csapat színeiben, és ezzel minden idők legfiatalabb Forma 1-es világbajnoka is egyben. Sebastian Vettel azzal, hogy 2011-ben is elhódította a Forma 1 VB címét a legfiatalabb kétszeres világbajnok lett a sportágnak.

A Race of Champions (ROC), azaz a Bajnokok Viadala motorverseny-sorozat német nemzeti csapata Sebastian Vettel-Michael Schumacher párosítással már ötször lett győztes (2007, 2008, 2009, 2010, 2011), vagyis a Nemzetek Bajnoka. A ROC 2010-ben és 2011-ben Düsseldorfban került megrendezésre. 2000-ben a ROC-on Armin Schwarz Rally Masters lett, Walter Röhrl 1997-ben Classic Masters volt.

Németország vendégül látja a WRC (Rali Világbajnokság) mezőnyét is a Német Rally-n, továbbá az IRC (Interkontinentális Rali bajnokság) nevű rali sorozatot is. A németek WRC világbajnoka Walter Röhrl (1980, 1982).

A német sportolók az Olimpiai játékok történetének legsikeresebb versenyzői közé tartoznak, amivel az Olimpia összetett éremtáblázatának a harmadik helyét foglalják el, ahol összevonva szerepel Kelet- és Nyugat-Németország éremeredményei. a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Németország a hatodik helyen zárta az összesített éremtáblázatot,^[6] míg a 2006. évi téli olimpiai játékokon az első helyen végeztek.^[7] Németország kétszer volt a házigazdája a Nyári Olimpiai játékoknak, 1936-ban Berlin, 1972-ben pedig München volt a rendező. A Téli Olimpiát egyszer rendezték meg, 1936-ban.

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.