Természetföldrajz

Magyarország műholdképe a főbb tájegységek ábrázolásával:
1.  Alföld
2.  Északi-középhegység
3.  Dunántúli-középhegység
4.  Dunántúli-dombság
5.  Mecsek
6.  Kisalföld
7.  Alpokalja

Műholdfelvétel a Balatonról

Általános

Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik. Noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a Kékes 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Csongrád megyében található a Tisza közelében 75,8 m-es tengerszint feletti magasságon.

Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek.

Domborzat

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 75,8 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztásának a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.

A hagyományos természetföldrajzi beosztás szerint Magyarország területét hat nagyobb egységre osztjuk:

1. Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség. Legnépesebb városa: Debrecen. Ezen belül a Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék, Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség. Legnépesebb városa: Budapest. Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság Tiszántúl: Körös–Maros köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség.

2. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence

.

3. Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa: Szombathely.

4. Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).

A Hortobágyi Nemzeti Park

5.Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei: Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony. Balaton-felvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység. Vértes Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység. Velencei-hegység: a Velencei-tótól északnyugatra, a tó és a Vértes között elterülő dombvidék, a Balaton-felvidék északkeleti folytatása

6. Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része 600 m-nél magasabb (Csóványos, 939 m). Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli nyúlványa a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy. Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m). Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe és az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Aggteleki-karszt: a szlovák–magyar határon átnyúló, zömmel triász mészkőből álló karsztvidék. Itt van Magyarország leghosszabb barlangja, Baradla (24,5 km). Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegyvidék, fiatal üledékekkel feltöltött köztes medencével (Hegyköz). Az Alföld felé néző déli lejtője a Hegyalja. Cserehát: alacsony dombság a Bükk és a Zempléni-hegység között. Gödöllői-dombság: A Cserháttól délre mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.

Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete az elmúlt évezred végén részletesebb, háromszintű tájbeosztást dolgozott ki:^[12]

Dombvidékes táj a Mecsek közelében

• megtartották a hat nagyobb egységet, amiket nagytájaknak nevezünk;
• ezeket 4–13 közepes egységre (középtájakra) osztották;
• a középtájakat kistájakra bontották.

Jellemző földrajzi pontjai

Az ország legmagasabb pontja 1014 m a Kékes tető a Mátrában, az ország legmélyebb pontja 75,5 m a Szegedhez tartozó Gyálarét területén van. Az ország közepe Pusztavacs község területén van. Az ország területének legészakibb pontja Füzér község területén, László-tanya közelében van, legdélibb pont Beremend község területe, legkeletibb pont Garbolc község területe, és a legnyugatibb pont Felsőszölnök község területén van. Szélső települések égtájak szerint, a legészakibb település Hidvégardó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), a legdélibb település Kásád (Baranya megye), a legkeletibb település Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), a legnyugatibb település Felsőszölnök (Vas megye).

Éghajlat

Magyarország legmagasabb pontjának a Kékestetőnek a látképe a Mátrából

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −4–7 °C, júliusban a legmagasabb, 25–30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. Az északnyugati szél az uralkodó.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.^[13] A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.^[13]

A Bükki Nemzeti Park

Legtöbbször a Nógrád megyei Zabaron van a napi leghidegebb.^[14]

Vízrajz

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Folyók

A Kettős-Körös

Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna. Hossza 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a Tisza, ami 962 km, de ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói: a Lajta, a Rábca, a Rába, aminek a teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km, a Sió-csatorna, aminek a teljes hossza: 120,8 km, és a Dráva, ami teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható. A Duna bal parti mellékfolyója: az Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km, magyarországi szakaszának hossza 143 km. A Tisza jobb parti mellékfolyói: a Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km, a Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km, a Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km, és a Zagyva, teljes hossza 180 km. A Tisza bal parti mellékfolyói: a Túr, a Szamos, hossza Déstől: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km, a Kraszna, teljes hossza: 193  km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 46 km, a Körösök, teljes hossza: 741,3 km, a Berettyó, 167 km, a Hortobágy-Berettyó, 167,3 km, a Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km, a Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km, a Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km, a Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km, a Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km, és a Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km. A Balaton „táplálója”: a Zala, melynek teljes hossza 126 km.

Tavak

A Balaton

Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton, amelynek a felülete 594 km². Ezt követi a Tisza-tó, amelynek felülete 127 km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), a Fertő tó, amely Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km², valamint a Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít.

Balatoni naplemente Balatonboglárnál, háttérben a Badacsony

Élővilág, természetvédelem

Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.^[15]

Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók szerint:

• Budapesten a Városliget, Margit-sziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Pál-völgyi-cseppkőbarlang.
  

  Magyar szürke szarvasmarhák az Alföldön

  

  Havasi cincér
• A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavas-barlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei: Pilis, Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), Gemenc, Gyulaj, Alpokalja, Mecsek.
• Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei (Börzsöny, Mátra, Bükk, Lillafüred, Aggteleki Nemzeti Park, a bükki barlangok).
• Az Alföldön a Hortobágy (világörökségi helyszín), Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.

Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvas stb. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.

Hazánkban az összes hüllő- és kétéltűfaj védelem alatt áll - ez alól az egyetlen kivétel a betelepített vörösfülű ékszerteknős.^[16]

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

Szirti sas (Aquila chrysaetos)

Fekete rigó (Turdus merula)

Fácán (Phasianus colchicus)

 Kilenc őshonos magyar kutyafajta van: puli, komondor, kuvasz, rövidszőrű magyar vizsla, magyar agár, pumi, erdélyi kopó, drótszőrű magyar vizsla, mudi.

Magyarország nemzeti parkjai

	Nemzeti Park neve	Alapítási éve	Aggteleki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Balaton-felvidéki Nemzeti Park
1	Hortobágyi Nemzeti Park	1973
2	Kiskunsági Nemzeti Park	1975
3	Bükki Nemzeti Park	1976
4	Aggteleki Nemzeti Park	1985
5	Fertő–Hanság Nemzeti Park	1994
6	Duna–Dráva Nemzeti Park	1996
7	Duna–Ipoly Nemzeti Park	1997
8	Balaton-felvidéki Nemzeti Park	1997
9	Körös–Maros Nemzeti Park	1997
10	Őrségi Nemzeti Park	2002
11	Zempléni Nemzeti Park	Létrehozásának szervezőmunkája megkezdődött

Történelem

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

A honfoglalás ábrázolása a Képes Krónikában

A magyar történelem kezdetei

Az ősmagyarság eredete még nem bizonyított a számos eshetőség (a kárpát-medencei őshonosság, szkíta-szarmata-hun-avar-magyar folytonosság, sumér eredet és a finnugor elmélet). Legkorábbi ismert hazájuknak a Volga vidékét tekinthetjük (Magna Hungaria). A 7-9. század között a Don folyó melletti Etelközben éltek. Kisebb részük délre vándorolt. Ők hozták létre Kummagyariát Magyar nevű fővárossal, ahol püspökség is létesült (fennállt 1396-ig). Az egyik fejedelmük az Árpád-házzal rokonságban álló Jeretány fejedelem volt.

A nép nagyobb része nyugatra vonult. Innen a legtöbb tudós szerint a sorozatos és nagy erejű besenyő támadások miatt kényszerültek a Kárpát-medencébe menekülni, de sokkal valószínűbb a Kárpát-medence gondosan előre megtervezett elfoglalása, hiszen egy 500-800 ezer fős nép több milliós állatállománnyal való menekülése elég nehézkes lett volna, ezenkívül többek szerint a besenyő a magyar nép rokona. Megjegyzendő az is, hogy a besenyők később letelepültek a Kárpát-medencében. 895-ben, a honfoglalás során az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát („A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”). A komolyabb Nyugat-Európába induló hadjáratoknak az augsburgi csata (955) vetett véget, de Dél-Európa felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a 973-as quedlinburgi találkozó jelentette.

Szent István király

Államalapítás

Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. Nagy Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta. Istvánt Adalbert prágai püspök nevelte, megkeresztelése is az ő nevéhez fűződik valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető alá Gizella bajor hercegnővel. Géza az öröklésben a hagyományos seniorátus (a nemzetség legidősebb élő férfitagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az első szülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett volna a fejedelmi trónon. Koppány Tar Szerénd fia, aki Géza másodunokatestvére és Árpád egyik fiának Tarkacsunak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medence területén.

A vegyesházi királyok kora

1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, utána pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését. Az Anjou-királyok fővárosa Visegrád volt.

A 15. században a Magyar Királyság Európa egyik jelentős hatalma volt. Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz. Az ország fővárosa Buda lett, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak). Mátyást a Jagelló-házi királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.

Mátyás Király mellszobra

Török hódoltság

Az Egri nők harca Eger várának ostrománál, a törökök ellen (Székely Bertalan festménye) ^[17]

A török kiűzése és Habsburg abszolutizmus

A török uralom alatti országrész településeinek jelentős része a kora újkor során a háborús időszakok pusztításai miatt fokozatosan eltűnt a föld színéről, és a 17. század második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedő mezőváros kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett. A pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen a Habsburgok által alkalmazott idegen zsoldoskatonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása. A 17. század második felében Zrínyi Miklós hősies erőfeszítésekkel próbálta megszervezni a törökök magyar vezetéssel történő kiűzését az ország újraegyesítése érdekében.

Wesselényi-összeesküvés során a Királyi Magyarország nemessége 1670-ben a Habsburgok ellen fordult, a szervezkedést azonban leleplezték. Thököly Imre vezetésével 1678-tól még egy próbálkozás történt a Habsburgok elleni szabadságharc megindítására a törökökkel szövetségben, azonban 1685-ben ez is elbukott.

A 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek a Temesköz kivételével visszafoglalták a középkori Magyar Királyság törökök által elfoglalt területeit, amit az 1699-es karlócai béke szentesített. A 17. század végén Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz (a Magyar Királysághoz), de közigazgatásilag különállt az ország további területeitől, és az uralkodó által kinevezett kormányzó irányította. Ettől az időtől a teljes Magyar Királyság a Habsburg Birodalom része volt. A függetlenség kivívására tett kísérletet a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, amely a kompromisszumos szatmári békével zárult 1711-ben. A 18. század folyamán a Habsburgok német-ajkúak jelentős betelepítésével szilárdították meg magyarországi uralmukat.

Rákóczi Ferenc

Reformkor és szabadságharc

A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük. Erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése is, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve.

Az 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos vezetésével megalakult független magyar kormány az évezredes társadalmi berendezkedés gyökeres átalakítását vállalta magára. Így az áprilisi

törvények megszüntették a nemesi kiváltságokat és a jobbágyságot. Miután a Habsburg-ház teljesen törvénytelen módon visszavonta az 1848-as magyar alkotmányt, Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött. Az 1848-as európai forradalmak sorában legtovább a magyar szabadságharc tartott ki, amelyet a Habsburgok csak Oroszország katonai segítségével tudtak leverni. A „népnemzet” újkori fogalma alapján, a reformkor és a szabadságharc

küzdelmei, majd a szabadságharc bukását követő passzív ellenállás közösségkovácsoló évtizedei során alakult ki végleg a mai magyar nemzet.

Gróf Széchenyi István a Reformkor első szakaszának legmeghatározóbb személyisége

Petőfi ándor szavalja a Nemzeti dalt

Kiegyezés

A kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak feje, I. Ferenc József és Magyarország politikai vezetői között 1867-ben született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Magyar részről ez négy törvényt jelentett (1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikk), amiket 1867. március 20-án fogadott el az egy hónappal korábban alakult magyar országgyűlés. Az érvénybe léptetéséhez az uralkodónak (Ferenc József) ezeket szentesítenie kellett, aki a fennálló viszonyok miatt erre csak akkor volt hajlandó, ha a magyarok megkoronázzák. Ezért 1867. június 8-án a Mátyás-templomban sor került Ferenc József magyar királlyá koronázására, ráadásul a magyar rendek egyfajta gesztusként még feleségét, Erzsébetet is megkoronázták. Ennek következtében 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényt és ezzel létrejött egy paritás elvű alkotmányos monarchia, az Osztrák–Magyar Monarchia, mely 1918-ig, az első világháború végéig állt fenn.

„A boldog békeidők”

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele

A dualizmus korának fél évszázadát „boldog békeidőknek” is nevezik. A korszak jelképe az uralkodópár volt: az 1867–1916 között uralkodó Ferenc József és közkedvelt felesége, Erzsébet királyné („Sisi”). A korszakot a liberalizmus politikája jellemezte. Eötvös József vallásügyi miniszter 1868-as liberális reformjai keretében a világ első nemzetiségi törvényét és világszínvonalú népiskolai törvényt vezettek be. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött, jórészt behozva a nyugati országoktól való évszázados gazdasági és társadalmi lemaradást. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejött az új főváros. Budapest Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett, lakossága húsz év alatt megduplázódva milliósra nőtt.

I. Ferenc József magyar király

Erzsébet magyar királyné

A Magyar Királyság címere 1915-ig

A polgári osztály kialakulását segítette a nagyfokú asszimiláció, amelynek során a nemzetiségek egy része, különösen az ország németajkú lakossága magyarrá vált. A polgári fejlődésben külön megemlítendő a zsidóság szerepe, amely a liberális légkör következtében a 19. század második felében majdnem egymilliós tömegben vándorolt be az országba Kelet-Európából. Míg Nyugat-Európában erősen terjedt az antiszemitizmus, addig Magyarországon az 1895-ös XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról rendelkezett.

A polgárság gyarapodása mellett azonban az iparosodás túl gyorsan lezajló gazdasági és társadalmi átalakulásai a paraszti osztály tömeges elnyomorodását eredményezték. A nincstelen agrárproletárok jelentős része a városokba vándorolt és a rohamosan fejlődő magyar gyáripar munkaerejét adva a munkások növekvő osztályába illeszkedett be. Az elnyomorodó falusiak másik része zsellér lett a kapitalizálódó mezőgazdasági nagybirtokokon. A nyomor előli menekülés útjaként a századforduló éveiben százezrek választották a kivándorlást is, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba.

A századfordulótól Trianonig

Az első világháborúban Magyarország Ausztria és Németország szövetségeseként, idegen érdekekért kényszerült több százezres emberáldozatra az orosz és olasz frontokon. A háború alatt az angol és francia külpolitika törekedett az Osztrák–Magyar Monarchia egységének megbontására, támogatva a új nemzetiségi mozgalmakat. Az Osztrák–Magyar Monarchia vereségének közeledtével, 1918. október 28-án kitört az őszirózsás forradalom, és 31-én Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával a királyság intézménye megszűnt Magyarországon, és november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot.

A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok, Csehország, Románia és Szerbia igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek és a nagyrészt magyarok által lakott területekre is. Az antant támogatásával katonai intervenció indult meg Magyarország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat. A fiatal Szovjetunió mintájára megszervezett Tanácsköztársaság uralma, a magyarországi proletárdiktatúra 133 napig tartott. A kezdeti katonai sikerek után azonban a több irányból szorongató túlerővel szemben a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett. Magyarország egész területét megszállták a világháborút megnyerő antant-országok csapatai.

A Monarchia területének feldarabolása

Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres "vörös térkép"-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról. A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták.

A trianoni békeszerződés utáni népesség alakulása

A korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területe az első világháború után számos utódállamra bomlott. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének több, mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A kényszerből „békeszerződés”-nek nevezett diktátum teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, mind a nemzetiségi, mind a nyelvi határokat, ehelyett politikai és gazdasági szempontok, és hamisított etnikai adatok alapján döntött.

A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-ről 92 963 km²-re csökkent), lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.

Katonai parádé a Sztálin-szobor előtt a Felvonulási téren (valamikor az 1950-es években)

A ledöntött szobor, amit 1956-ban a Blaha Lujza térre vittek a tüntetők

Schengeni Övezet tagjai

A két háború között

1918-ban befejeződött az első világháború. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság döntő katonai vereséget nem szenvedett, fegyverszünetet kértek, amely után azonban vesztes pozícióba kerültek. A hátország a háború befejezését követelte, ezért megalakult a Magyar Nemzeti Tanács – egy ellenzéki politikusokból álló csoport –, amelynek elnöke Károlyi Mihály volt.

1918. október 31-én zajló tüntetésekből forradalom kerekedett. A frontról visszaérkező katonák letépték sapkájukról a Monarchia jelvényét és őszirózsát tűztek a helyébe, ezért nevezték el ezt a forradalmat „őszirózsás forradalom”-nak. A forradalom egyetlen áldozata gróf Tisza István miniszterelnök volt. Őt saját házában lőtte le néhány felbőszült katona, mert Tiszát okolták a háborúba való sodródásért. Károlyi Mihályt azonnal kinevezték miniszterelnökké. Nem sokkal később (1918 novemberében) IV. Károly lemondott a trónról, s kikiáltották a népköztársaságot, így 400 év után Magyarország újra szuverén állam lett, amelynek ára azonban az antant befolyásának növekedése, és a szövetségesek büntetlen területfoglalása volt.

1919 januárjában a miniszterelnököt, Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották. Ekkor a kormány cselekvésre szánta el magát: földet osztottak, hadsereget szerveztek. Ekkor Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit a kormány elutasított. Károlyi elárulták a szociáldemokraták és a börtönbe zárt kommunista vezetővel, Kun Bélával szövetkeztek. Másnap megalakult a Tanácskormány és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ez fél éven belül megbukott a kisantant támadásai és a vörösterror miatt.

A következő kormány küldöttséget menesztett a békekonferenciákra. A magyar küldöttség vezetője azt tanácsolta, hogy Horthy Miklós tengernagyot válasszák kormányzóvá. 1920 márciusában Magyarország államformája király nélküli királyság lett. 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot, Magyarországot megfosztották területeinek kétharmadától. Horthy miniszterelnökei a konszolidációra törekedtek, ám a jobbra tolódás elkerülhetetlen volt.

A gazdasági válság megviselte az országot, de a térség államai közül a legkevésbé érintette. Új pénznemet vezettek be, a pengőt. Klebelsberg Kuno akkori oktatás és vallásügyi miniszter forradalmasította a magyar oktatást, iskolákat és könyvtárakat létesített. A célja a kultúrfölény megszerzése volt a Kárpát-medencében. Szinte teljesen felszámolta az analfabetizmust. Azt vallotta, hogy így revíziós sikereket érhet el a kormány.

1945–1989

A második világháborúban visszacsatolt területek (1941-1944-ig)

Budapest romokban a második világháború után 1946-ban (előtérben a Lánchíd és a Királyi Palota romjai)

Az ország lendületes újjáépítése és néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után a Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át választási csalással a hatalmat, és az országban egypártrendszert alakítottak ki. Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezreit kínozták meg és végezték ki.

Az 1956-os forradalom a magyar nép egyedülállóan bátor kísérlete volt a rákényszerített sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás lerázására. Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget megragadva mintegy százezren nyugatra emigráltak. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét a rezsim kivégezte, majd 1963-ban amnesztia következett.

A megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett.

A rendszerváltás óta

Az 1989-ben bekövetkező rendszerváltás legfontosabb politikai aktusa a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.

Magyarország 1990-től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak. Az afganisztáni NATO-hadműveletekben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák: először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott. Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport munkája főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll.

2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. 2007. december 21-étől az EU schengeni övezetének tagja, így megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon.

A 2010-es kormányváltás óta

Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt 2010. október 4-én az Ajkai Timföldgyár zagytározójából kiömlött vörösiszap mosta el, hatalmas ipari katasztrófát okozva.

Az ország hivatalos megnevezését a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény a korábbi Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta.

Államszervezet és közigazgatás

Államfő

Az Országház éjszakai kivilágítása

Az Országház ülésterme

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciót tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét, valamint ő hivatott őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő javasolja a miniszterelnököt, és nevezi ki a minisztereket.

A rendszerváltás után az első megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád volt, aki 1990 és 2000 között volt hivatalában. Őt Mádl Ferenc követte ezen a poszton, aki után Sólyom László 2005-től 2010-ig viselte a tisztséget. 2010. augusztus 6-tól Schmitt Pál a köztársasági elnök. 2012. április 2-án Schmitt lemondott. Schmitt Pál lemondása után Kövér László mint az Országgyűlés elnöke látta el a köztársasági elnöki feladatokat. Május 2-án az Országgyűlés megválasztotta Áder Jánost köztársasági elnökké.

Törvényhozás

A hatályos magyar alaptörvény a többször módosított 1949. évi XX. törvény helyett lépett életbe 2012. január 1-jén. Magyarország politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.

A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). Magyarországon az alaptörvény alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra, amelynek során az ország népe a 2014-es országgyűlési választástól kezdve 199 parlamenti képviselőt fog megválasztani vegyes választási rendszerben.

Igazságszolgáltatás

Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság), az ítélőtáblák, a törvényszékek (a korábbi megyei bíróságok) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a törvényszék bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a törvényszék jár el első fokon, ilyen esetben a törvényszék határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

Orbán Viktor miniszterelnök beszéde közben 2010. május 29-én

A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az ítélőtáblák a helyi bíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-jétől fogva az országban öt ítélőtábla működik: Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben. A Kúria legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, s ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.

Végrehajtó hatalom

A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

A Magyarország Kormányának legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.

2010. május 29-e óta a kormány a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének támogatását élvezi, a miniszterelnök Orbán Viktor.

Közigazgatási beosztás

A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2011. január 1. napjára vonatkoznak.^[24][25]

Magyarország közigazgatási területi beosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3154 város és község. A települések közül 328 város, a többi község. A városok közé tartozik 23 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A községek közül 119 nagyközség (2010. január 1-jén). E területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a kistérség. Mindkettő eredetileg statisztikai céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.

Magyarország régiói: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki, a 175 kistérség pedig a megyéken belül, a települések csoportosításával. Budapest önálló kistérséget alkot. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések.

Magyarország megyéi és fővárosa:

• Bács-Kiskun megye
• Baranya megye
• Békés megye
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Csongrád megye
• Fejér megye
• Győr-Moson-Sopron megye
• Hajdú-Bihar megye
• Heves megye
• Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Komárom-Esztergom megye
• Nógrád megye
• Pest megye
• Somogy megye
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
• Tolna megye
• Vas megye
• Veszprém megye
• Zala megye
• Budapest főváros

Népesség

Magyarország korfája

A születések és halálozások aránya

• Népesség: 9 935 000 fő (2012. november)
• Népsűrűség: 106,8 fő/km².
• Teljes népességnövekedés: -0,254%

A népesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozási arány (2010-ben 1000 főre 13 haláleset jutott), ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma. A természetes fogyás mintegy 25-30 ezer fő/év, de a pozitív vándorlási egyenleg ezt évente 10-15 ezer fővel tompítja.

Születéskor várható élettartam: 71,27 év férfiak esetén és 78,98 év nők esetén (2012). A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik.

• 0-14 évig terjedő lakosság: 14,9%
• 15-64 évig terjedő lakosság: 68,2%
• 65-X évig terjedő lakosság: 16,9%

Legnépesebb települések

2012 január 1-jén

	Helység	Lakónépesség (fő)	Budapest Debrecen
1	Budapest	1 740 041 ▲
2	Debrecen	207 594 ▼
3	Szeged	170 052 ▼
4	Miskolc	166 823 ▼
5	Pécs	156 801 ▼
6	Győr	131 564 ▲
7	Nyíregyháza	117 658 ▼
8	Kecskemét	114 226 ▲
9	Székesfehérvár	101 722 ▼
10	Szombathely	79 348 ▼
11	Szolnok	74 341 ▼
12	Tatabánya	70 003 ▼
13	Kaposvár	67 686 ▼
14	Érd	65 277 ▲
15	Veszprém	64 024 ▼
16	Békéscsaba	63 752 ▼
17	Zalaegerszeg	61 849 ▼
18	Sopron	61 390 ▲
19	Eger	56 166 ▼
20	Nagykanizsa	49 302 ▼

Felekezeti megoszlás

Vallási közösségek Magyarországon

Magyarország legnagyobb templomának, az esztergomi bazilikának éjszakai látképe

A legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2001) Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.^[

A legnagyobb vallás Magyarországon a kereszténység (74,4%), melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,5%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint felét teszi ki (51,9%), míg a görög katolikusok (2,6%) főleg Északkelet-Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (15,9%) és evangélikusok (3%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) felekezetének számít, de számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik (arányuk összesen 0,8%).

Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%).

A natív magyarok 0,015%-a (1000–1500 fő) iszlám vallású, a bevándorlókkal együtt pedig összesen mintegy 7000 muszlim él Magyarországon. ^[35]

Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,1%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 14,5%-a vallotta magát.

A vallásukat aktívan gyakorlók száma vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek (kisegyházak, szekták) szertartásai, vallási eseményei rendszerint látványosabbak. A történelmi egyházaknak (melyek a lakosság több, mint 2/3-át adják) több inaktív tagja van, kik csak jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve családi eseményekkor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) vesznek részt szertartásokon. Ám az egyházi év számos díszes ünnepét (Úrnapja, templombúcsú, Boldogasszony napja) széles körben tartják a gyakorló keresztények úgy városon, mint falun.

A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban, az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A katolikus egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiában a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, rendszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.

Gazdaság

A legnagyobb címletű magyar bankjegy, a 20 000 forintos Deák Ferenc arcképével

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 22 027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).

Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2008-ban 191 ezer forint (nettó 115 ezer forint) volt. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 74%-ára tehető.

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.

A Magyar Suzuki 2008-ban 45. legnagyobb árbevételű cég volt Közép- és Kelet-Európában, és a magyar export 2,2%-át adta

Szegedi paprika

A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.

2007-ben a behozatal értéke 1368 milliárd forint (68,62 milliárd euró), a kivitelé 1330 milliárd forint (68,18 milliárd euró), így külkereskedelmi mérleg hiánya 38 milliárd forint (443,5 millió euró) volt. 2006-ban a hiány 2,379 milliárdot tett ki, 2007-re a kivitel 15,7%-kal, a behozatal 11,9%-kal nőtt. Az import 60, az export 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország. A legfontosabb exportcikk a mobiltelefon, amit a gépjármű követ.

Kultúra

Művészetek

Liszt Ferenc, kiemelkedő magyar zeneszerző és zongoravirtuóz

A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait. Több mint 200 000 különböző népi dallamot jegyeztek már fel, és a gyűjtésük ma is folyik. Ritmusát tekintve a magyar népzene jellemzően daktilus alapú, hasonlóan a magyar nyelvhez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarországon élő vagy innen származó, nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzők Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter és Jeney Zoltán. A 20. század világhírű magyar zeneművészei közé tartoztak például Fischer Annie, Banda Ede vagy Cziffra György.

Magyar Állami Operaház

Magyar Tudományos Akadémia

A magyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik, Szabadság, szerelem című verse például még Kínában is tananyag. Molnár Ferenc művei külföldön is nagy sikert arattak.

Oktatási rendszer

Magyarországon az óvodák és iskolák nagy része önkormányzati tulajdonban van, de léteznek egyházi és magántulajdonúak is. Óvodába hároméves kortól járhat a gyermek. Az általános iskolát, amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben betölti hetedik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába vagy gimnáziumba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négyéves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az 1997/98-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7., vagy 9. osztállyal kezdődik. A közoktatási törvény írja elő a tankötelezettséget Magyarországon.

Sikeres érettségi után a diák főiskolán vagy egyetemen folytathatja tanulmányait. Ide felvételivel vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam egy diploma ingyenes megszerzését biztosítja magyar állampolgárok számára, a továbbiak tandíjkötelesek. Magyarország 2005-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést. Az OECD felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján.^[42]

Kulturális látnivalók

Nyugat-Dunántúl egyik fő turisztikai látnivalója, a „Magyar Versailles” azaz a fertődi Esterházy-kastély

Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar. Évente kb. 7 millió turista látogatja.^[43] Az ország idegenforgalmi szempontból a következő régiókra osztható:

A Rudas gyógyfürdő

Magyarország idegenforgalmi régiói: Budapest–Közép-Duna-vidék, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Balaton, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Tisza-tó,

Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete. (Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon.) A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyfürdők szolgáltatásainak igénybevételét magyar vendégek számára jelenleg részben még támogatja a társadalombiztosítási rendszer is, illetve a különböző egészségbiztosítási pénztárak. A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon Agárd^[44], Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Törökfürdő, Egerszalók^[45],Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kehidakustány, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Martfű, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Parádfürdő, Püspökladány, Sárvár, Szeged, Székesfehérvár^[46], Szentes, Szolnok, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.

Budapest: Hősök tere

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található.

Sopron: Tűztorony

Cifrapalota Kecskemét

A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak Debrecen, Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre. Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a mohács történelmi emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu.

Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.

Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, a Budapest Parádé, a Sziget Fesztivál, a VOLT Fesztivál, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hidivásár, a Debreceni virágkarnevál, a Szegedi Szabadtéri Játékok.

Néprajz

Kalocsai népviselet

A finnugor nyelvcsalád legnagyobb lélekszámú és legnyugatibb csoportját képező, vándorlásaik során török és keleti szláv népekkel érintkező, a Kárpát-medencében való letelepedésüket követően számos etnikai elemet és kulturális jelenséget magába olvasztó, illetve átvevő magyarok etnikai-táji szerkezete más európai népekéhez képest egységes. A mai Magyarország területén számon tartott főbb néprajzi tájak és csoportok elkülönítése kisebb etnokulturális jelenségek (népviselet, népi építészet, népszokások, nyelvjárás stb.) eltérésén alapul. Ennek megfelelően a néprajzi szakirodalom Magyarország táji-néprajzi tagolódása kapcsán a következő főbb, karakteres hagyományos népi kultúrával rendelkező néprajzi tájakat és csoportokat különbözteti meg: a Dunántúlon Göcsej, Őrség, Somogyország, Zselic, Ormánság, Hegyhát, Tolnai-Sárköz, Mezőföld, Balaton-felvidék, Bakony, Rábaköz, Hanság és Szigetköz, az Alföldön Bácska (északi sávja), Kiskunság, Kalocsai-Sárköz, Háromváros, Jászság, Nagykunság, Békés, Sárrét, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Rétköz, Beregi-Tiszahát, Bodrogköz, a néprajzi szempontból a Felföldhöz tartozó Északi-középhegységben és déli előterében pedig a Galgamente, Palócság, Matyóföld, Cserehát, Hegyalja és Hegyköz.^[47]

A hagyományos magyar paraszti társadalom patriarchális (apajogú) nagycsaládokra épült, a birtokszerkezet kora újkortól jelentkező felaprózódásával azonban a kis család, illetve a műrokonság (komaság) és a szomszédság lett a paraszti társadalom alapegysége. A települések társadalmi szerkezete már a középkorban sem volt egységes, igazán éles társadalmi különbségeket azonban csak a jobbágyfelszabadítás és a 19. század gyors ütemű technikai-gazdasági fejlődése hozta el. A szegényparaszti réteg és a nincstelen agrárproletárok mellett ekkor jelentek meg a közép- és gazdagparasztok.^[48]

Hímzett kalocsai napernyő

A magyarság legősibb foglalkozásai közé tartozott a zsákmányoló méhészet, valamint a halászat. Az újkorig a magyar parasztság legjelentősebb ősi gazdálkodási formája a rideg állattartás volt, ezt váltotta fel fokozatosan a szénatermelésen alapuló félszilaj, majd az istállózó állattartás. Ez utóbbi változás nyomán léptek a nagyobb hasznonvételű állatfajták a hagyományos magyar tájfajták helyébe (magyar szürke szarvasmarha, rackajuh stb.). A földművelésben az újkorra kettős táji rendszer alakult ki: a domb- és hegyvidéki (parlagolás, sarlós aratás, cséplés, csűrös gabonatárolás), illetve az alföldi (kaszás betakarítás, nyomtatás, vermelés) növénytermesztési rendszer. A hagyományos kultúrnövények (búza, rozs, tönköly, alakor, köles, hajdina) mellett a 17–18. századtól jelentek meg a kapásnövények (burgonya, napraforgó, paprika, dohány, kukorica stb.), majd a különböző zöldségkultúrák. A szőlőművelési és borászati ismereteket a középkor során a vallon telepesektől, majd a délszláv népektől vettük át.^[49]

A magyarság a 19. századtól folyamatosan használta saját írásrendszerét, a székely-magyar rovást, azonban az elsődleges írássá a latin ábécé lépett elő. A magyar nyelvhez illeszkedő latin írásforma a 20. századra nyerte el végső formáját, kialakítva a ma is ismert magyar ábécét.

Sport

Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, amiben egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai ezüstérem, 1 olimpiai bronzérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 európabajnoki bronzérem). Az akkori idők csapatát nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel.

Kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan sportágakban, mint a vívás, kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd.

Talmácsi Gábor a brit nagydíjon 2007-ben

Az országban fejlődő szinten van a jégkorong és az utóbbi időben a rögbi, bár ez utóbbi már a múlt század eleje óta jelen van Magyarországon. A jégkorongban a magyar válogatott az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is, mivel a 2008-ban, Japánban (Szapporóban) megrendezett Divízió 1-es világbajnokságot száz százalékos mérleggel megnyerte, így kijutott a 2009-ben Svájcban megrendezésre kerülő világbajnokság A-csoportjába.

A motorsport is népszerű. A magyar Szisz Ferenc nyerte az első Grand Prix (Nagydíj) futamot a világon, Franciaországban egy Renault-val. Az ország saját Formula–1-es futamot rendez a Hungaroringen 1986 óta. Az egyetlen magyar F1-es versenyző Baumgartner Zsolt volt, akinek pontot is sikerült szereznie a 2004-es Formula–1 amerikai nagydíjon. Magyarországon a ralibajnokságok is fontos szerephez jutnak, ezek a leglátogatottabb sportesemények közé tartoznak. Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-versenyző 2007-ben a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának világbajnoka.

2011-ben Magyarország helyettesítette Marokkót a WTCC versenynaptárában. A verseny jól sikerült, és az FIA úgy döntött, hogy 2012-ben is megrendezik a magyar futamot. Jelenleg Michelisz Norbert és Wéber Gábor szerepel a WTCC-ben a magyar Zengő Dension Teammel. Michelisz Norbert első futamgyőzelmét 2010-ben Makaóban szerezte. 2012-ben megnyerte a WTCC második Magyar futamát, ezzel ő az első, aki hazai pályán nyerni tudott.

2011-ben Magyarország először láthatja vendégül az IRC rali mezőnyét a Mecsek Rali keretében, rali körökben ez a 2. legpatinásabb versenysorozat. Magyarország a 2005 óta megrendezett Red Bull Air Race műrepülő világbajnokságot is vendégül látja Budapesten, a Duna fölött.

Ünnepek